-
1 year ago
Háttértörténet II.
A Mesteremmel elutaztunk Naboo-ra. Feszült volt a hangulat, szótlanságba burkolóztunk. Engem lekötöttek a gondolataim, nem foglalkoztam a külvilággal.
Megérkeztünk Theed kikötőjébe. Az ismerős főváros várt ránk, pont olyan, ahogyan emlékeztem. Mindenféle népség, mindenféle furcsa fajok. Szavak ezrei, a nyelvünkön és idegen fajok nyelveivel. Turisták és kereskedők ezrei. A Mesterem mögött haladtam, és próbáltam más szemmel nézni a városra. De nem sikerült - még mindig azt a felszínt láttam, amit addig is láttam. Hogy tudott elrejtőzni ebben a forgalmas világban a gonoszság?
Fejvadászok és csempészek? Hol vagytok a felszín mögött?
A levegőben néztem végig a városon. Paloták, múzeumok, terek mellett és felett repültünk. Észre se vettem, milyen gyorsan telik az idő. Máris az ismerős utcákon járkáltunk.
A Mesterem a házunkhoz vezetett. Nem akart mellőlem mozdulni, tudta, hogy át kell segítenie a nehézségeken. A testvéreim fogadtak minket. Meglepődtek, mennyire megváltoztam a 3 év folyamán. Én semmi változást nem láttam rajtuk.
- A temetés már régen lezajlott - válaszolta a nővérem - Most indultam a temetőbe, örülnénk, ha velünk tartanátok.
- Mi sem természetes.
Még mindig az forgott a fejemben, miért nem szóltak a Jedik a szüleim haláláról.
- Azt hittük, el se fogsz jönni.
- Nem tehetettem, mivel nem is…
- … rengeteg dolga volt a testvéreteknek. - vágott közben a Mester.
- …szóltak nekem! - jött ki belőlem a dühkitörés.
- Hogyan? Nem szóltak neked a szüleid haláláról?
- Nem! Nem szóltak!
Furcsa helyzet állt elő. A testvéreim elszomorodtak, a Mester pedig kínos hallgatásba burkolózott. Nekem kellett lépnem.
- Friss levegőt kell szívnom - és kiléptem az ajtón. A Mesterem hangját hallottam, de nem foglalkoztam vele. Tudtam, hogy utánam fog jönni, de azt is tudtam, el kell menekülnöm. Át a szűk sikátorokon, ismerős utcákon el egészen gyerekkorom rejtekhelyéig.
Egy aprócska rom tetején ücsörögtem. Gyerekkoromban itt játszottunk a haverokkal. Jedi vs. Sith játékot játszottunk, általunk faragott fakardokkal. Sosem gondoltam volna, hogy belőlem Jedi is lehet.
3 évvel ezelőtt is itt lógtunk, de már nem dedós játékokkal foglalkoztunk. Zenét hallgattunk, elmeséltük az otthoni eseményeket, az iskolai dolgokat, a csajokról, haverokról pletykálkodtunk. Nem tudom, miért jöttem el ide, de tudtam, itt biztonságban lehetek a Mesterem vizslató szemei előtt.
- Scan?
Ismerős hang szólalt meg mögöttem. Más volt, de felismertem. Lucy, a szomszéd lány.
- Lucy? Lucy Gaben?
Fekete hosszú haj, és fekete ruha. Emlékeim szerint mindig színes ruhákban járt, és copfban hordta a haját, de most rémisztőnek hatott rám.
- Már vártalak. Mikor érkeztél meg?
- A mai nap. Most tudtam meg, hogy…
- Igen, tudom. A szüleid jók voltak hozzánk, sajnálom, hogy elmentek.
- Hogy elmentek… Hát igen. Én még el se tudtam búcsúzni tőlük.
- Szerettek téged.
- Tudom. Nehezen engedtek el.
Hosszú hallgatás. Lucy szólalt meg hamarosan.
- Scan, valamit tudnod kell. Aznap, amikor meghaltak a szüleid…
- Igen?
- Egy furcsa alak járt itt. Sötét köpönyegben volt, az arcát eltakarta egy csuklyával. Azt mondta, ha újra itt jársz, adjam át ezt neked.
Lucy egy kis zacskót nyújtott át. Belenéztem: anyám nyaklánca volt, rajta vérfolttal. Meg egy aprócska csip egy papírba burkolva.
- Hogy nézett ki az a fickó?
- Nem tudom, amint kérdeztem volna, eltűnt…
- Ő gyilkolta meg a szüleimet!
Lucy hallgatott. Ismét kérdések ezrei merültek fel bennem. Kibontottam a papírt, és rájöttem, az egy papírszalvéta. A Mos Eisley-i fogadó szalvétája.
- Hogyhogy a Jediknek ezt nem adtad át.
- Nem tudom. A fickó azt mondta, senki másnak nem adhatom át, csak neked.
Így nem is csoda, hogy nem találtak semmit sem. Minden bizonyíték itt van a kezemben, és nekem kell kiderítenem, mi van benne…
folyt. köv
-
1 year ago
Háttértörténet I. rész
Valaha rég, egy messzi-messzi galaxisban…
Scandal Douglas-nek hívnak. Jedi Padawan voltam. Ismétlem: VOLTAM.
Gyerekkoromban felfedezték, hogy bennem van az erő. Ott szunnyad mélyen, és csak elő kell hívni. Egy Jerry Conelli nevű Jedi fedezett fel. Nagy nehezen meggyőzte a szüleimet, hogy a Jedikre szükség van, hogy egy szebb jövő jöhessen el. Ők akarták, hogy elutazzak egy másik bolygóra, ahol a Jedi Academia rejtőzik.
Jerry egyik tanítványa lettem. Nagyon türelmes mesternek ismertem meg, de számtalanszor mondta, túl türelmetlen vagyok. Tudom, hogy idősebb vagyok, mint a legtöbb tanítvány.
Tinédzser lázadozóként kerültem ide. Nem nagyon kedveltem a szüleimet, állandóan ellenkeztem velük. Ők kereskedőnek akartak engem felnevelni, én pedig kalandokra vágytam. Jerry is azzal győzte meg a szüleimet, hogy a Jediknél fegyelmet tanulhatok, engem meg azzal, hogy nagy kalandok várhatnak így rám. Örültem is egy kicsit, de csak az utazás napján döbbentem rá, mi várhat rám. Rájöttem, hiányozni fog a családom és hiányozni fog a hely, ahol születettem. De a legjobban a barátaimtól volt nehéz elszakadnom, akikkel együtt lógtam - akik egyébként irigykedtek rám, hiszen Jedi lesz belőlem.
3 év telt el, és még el se kezdtem az igazán fontos tanulmányokat. Jerry megtanította, hogyan nyissam ki az elmémet. Megtanított, hogyan gyógyítsam meg magamat, és barátaimat. Még jóformán a rejtett titkokba se vezetett be, amikor eljött életem legszörnyűbb napja.
Észrevettem két titkolózó rendtársamat. Beszélgettek egymás között, látszott rajtuk, hogy szomorúak voltak, és amikor észrevettek, elhallgattak. Pedig annakidején jóban voltam velük. Amikor kérdezgettem, hogy mi történt, talán valami rosszat tettem, azt mondták, semmi ilyesmi.
- Hát akkor mi történt?
- Semmi, semmi sem történt.
- Valami csak történt. Mondjátok el az igazat.
- Hát, sajnos mi nem mondhatjuk el. Talán Conelli Mester elmondhatja…
- Ezek szerint valamit tudtok, de el kell titkolnotok.
- Majd én elmondom - hallottam a hátam mögött a Mestert - Tom és Dick, elmehettek - hangja elég rosszalló volt.
A Mester elhívott, és elmondta a rossz hírt. A legrosszabbat, amit valaha is mondhatott volna: a szüleimet meggyilkolták, és még nem találták meg a tetteseket.
Száz évvel ezelőtt a Naboo bolygó békés világ volt. Még a két népet, az emberek és a gunganeket is összekovácsolta a Klónok Háborúja és a Birodalom igája. Ám miután Naboo felszabadult a Birodalom igája alól, és az Új Köztársaság megnyitotta a kereskedelmi csatornákat, békét kötöttek a Kereskedelmi Szövetséggel, akikkel háborúban álltak. Velük együtt megnyílt az út a bűnözők előtt is.
Mindebből én semmit se tapasztaltam, úgyhogy teljesen értetlenül álltam a Mester előtt, aki korábban elmesélte nekem a kőkemény valóságot. A normális emberek nem is vehetik észre az ilyesmit. A fejvadászok és csempészek ott is megvetették a lábukat, és ugyan a Köztársaság üldözte őket, megváltozott az élet a Naboo-n is. A titkos szervezetek és klánok keze messzire el tudott nyúlni, és bárkiból célpont lehetett, ha volt, aki megfizesse őket.
Így lett célpont a szüleimből is. Valaki megtudhatta, hogy Jedi lesz belőlem, és így üzent nekem, hogy veszélyes útra léptem. Nemcsak csodákkal és kalandokkal teli útra, ahogyan azt elképzeltem - a fájdalom is része. Hatalmas pofon volt ez a élettől, és nem álltam meg a kérdést…
- Miért? Miért hallgattátok el?
- Nem tudtuk, hogyan fogsz reagálni. Magunk akartuk felkutatni a tetteseket. Ha tudod, hogy megkapták a megérdemelt büntetésüket, akkor nem ébred fel benned a bosszúvágy, ami a sötét útra vihet téged. Benne volt az a kockázat, hogy előbb-utóbb meg fogod tudni, de vállaltuk ezt a kockázatot.
- Tom és Dick hogy-hogy tudta?
- Tom mint tudod, már tapasztaltabb Padawan. Részt vehet küldetésekben, melyeknek célja, a Köztársaság rendjének megszilárdítása. Sajnos azt nem gondoltam volna, hogy nem tud titkot tartani…
- Részt szeretnék venni a nyomozásban. Ki akarom deríteni, ki ölhette meg a szüleimet!
- Nem. Megtiltom! Nem vehetsz részt benne, mert csapda is lehet. Most pedig menj, meg kell tisztítanod a gondolataidat. Holnap velem jöhetsz a Naboo-ra, hogy meglátogasd rokonaidat, de be kell tartanod az elveinket. Le kell küzdened a benned lévő fájdalmat…
folyt köv…
-
1 year ago
Szerepjáték Second Life-ban
Szerepjáték. Second Life-ban. Érdekes lehet, főleg, ha még meg is dolgozol érte. Mert az eseményeket te alakítod, de ha nincs valahol lerögzítened, akkor az élmény csakis neked marad meg.
Naplómat azért kezdtem, hogy megmutassam, így is lehet RP-zni. Nemcsak úgy, hogy sétálgatsz egy DCS2 pluginnal a fejeden, és valamilyen mesét próbálsz kialakítani. Lehet úgy is, hogy egy történetbe kezdesz bele, írsz egy naplót, és olyan eseményeket próbálsz meg kialakítani, amiben mások is részt vesznek. Ehhez sok munka kell, de talán megéri. Mesélő is vagy, és játékos is egy személyben. A cél, hogy mindenki élvezze…
Talán megéri…
Köss be magad a karosszékbe, mert a következő posttól kezdve érdekes dolgokat olvashatsz. Élővé válik egy virtuális hős…
-
1 year ago
Sikerült riportot készítenem Dr. Ollé Jánossal, aki az ELTE egyik mesterkurzusán oktatja a Modern eszközök a pedagógiában tantárgyat, és a tantárgyban szerepel a Second Life is. Sok érdekes dologról esik szó, még engem is megdöbbentett a tanár úr válaszai. Elolvasását javaslom egyrészt mindenkinek, szűkebb értelemben azoknak, akik oktatni kívánják az SL-t, vagy oktatni kívánnak az SL-ben.
-
1 year ago
A Second Life-ba történő belépéshez más kliensek is vannak. Némelyikük jobb, mint a Linden Labs kliense. Egy ilyet mutatok be, a Kirsten Viewert. A recept egyszerűnek tűnik: vedd az SL2 kliens legjobb tulajdonságait, hozd vissza a régi kliensben megszokott gombokat, tedd hozzá azokat a fejlesztéseket, amiket korábban csináltál (árnyék kezelés), és azért a Snowglobe kliens néhány újítását is keverd bele. Kész egy újabb kliens, mely talán mindenkinek tetszhet… csak az újaknak lesz újra bonyolultabb az élete…
-
1 year ago
Hera egy különleges eseményen vett részt az Second Life-ban: gésák show-ját nézte meg az egyik Japánok készítette szigeten. Gésának lenni a Second Life-ban sem egyszerű, mert ugyan a jelmez felvétele pofonegyszerű, de gésaként viselkedni és szórakoztatni a közönséget vagy a társaságot már komolyabb képzettséget igényel. Szerencsére meg lehet tanulni.
-
1 year ago
Szokásos Second Life-os kirándulásomat Svarga szigetén ejtettem meg, miután jó két hónapja említették meg az SLHungary.hu-n, hogy ismét megnyílt. Körülnéztem ezen a nyugodt, fantasy mesék ihlette helyszínen.
-
1 year ago
A Second Life reklámja egy szép és nyüzsgő világot mutat. De ilyen a valóságban is? Hera rámutat arra, hogy mennyire hamis ez a reklám, és reméli, hogy tényleg ilyen lesz egyszer…
http://slhungary.blogspot.com/2010/04/milyennek-latszik-second-life-hivatalos.html
-
1 year ago
Mindig is érdekelt a pszichológia, főleg a Second Life-fal kapcsolatban. Miért szerettek bele, miért okozhat addikciót - miközben sokkal többen vannak azok, akik nem hogy szeretik, de egyenesen utálják… 2007-ben egy pszichológus tárta fel ezeket az okokat, ami még 3 év és sok-sok fejlesztés után is aktuális.
-
1 year ago
Ahol Vader a főpap…
Following
